HÍREK

Lakásavató 48 percenként

Lakásavató 48 percenként A 2008 végén eszkalálódott világgazdasági válság drámaian csapott le a hazai építőiparra. Jól jelzi ezt, hogy egy évtizede nem volt olyan alacsony az új lakások száma, mint most. Budapesten a legrosszabb a helyzet, itt majdnem kétharmadával csökkent a kiadott engedélyek száma. Attól viszont nem kell tartani, hogy barlangba kényszerülnénk: a rendszerváltás óta 0,4 fővel csökkent az egy lakásban lakók száma. Alaposan megszenvedte a recessziót a magyarországi építőipar, köszönhetően nagyrészt a lakásépítési kedv visszaesésének. Bár a tavalyi mélyrepülés után úgy tűnt, már nincs hova visszaesni, idén ismét drámaian, 38 százalékkal zuhant az újonnan átadott lakások száma a KSH első három negyedévről szóló adatai szerint. Ráadásul nem úgy tűnik, hogy a helyzet a közeljövőben megváltozna: a kiadott lakásépítési engedélyek száma hasonló mértékben, 35 százalékkal csökkent. Biztató jel ugyanakkor, hogy ez idén némileg magasabb az átadott lakások számánál. Ez jelezheti azt, hogy jövőre talán már nem lesz az ideihez hasonló mértékű az építkezések visszaesése. Azonban még közbeszólhat az, hogy várhatóan a korábban jelzettnél rosszabban alakul a gazdaság teljesítménye. A recesszió, illetve a tartósan gyenge forint az építkezéseknek sem kedvezne. Évtizedes mélypont A legfrissebb statisztikai adatok azt jelentik, hogy évtizedes mélypontra esett a lakásépítési kedv. Míg 2002-ben 31 511, a csúcspontnak számító 2004-ben pedig 43 914 új lakást adtak át, addig idén eddig ennek a töredéke, mindössze 8147 lakás készült el kilenc hónap alatt, vagyis az országban csak nagyjából napi 30 lakást adtak át (ez a száma a már említett 2004-ben 119 volt, vagyis akkor szűk negyedóránként lehetett lakásavatót tartani, most csak 48 percenként lehet). Budapesti dráma Bár a korábbi évekhez hasonlóan a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek számának több mint fele Közép-Magyarországon koncentrálódik. Ezzel együtt Budapesten a legdrámaibb az új lakások számának visszaesése: negyven százalékkal kevesebb épült idén, mint tavaly. A jövő pedig még gyászosabb: a fővárosban kiadott engedélyek száma majdnem kétharmadával, 62 százalékkal esett a múlt évhez képest, ez alapján jövőre tovább csökkenhet az átadott lakások száma. Budapest utána megyei jogú városokban a legnagyobb a visszaesés, itt az új lakások száma 38 százalékkal, a kiadott engedélyeké pedig 24 százalékkal csökkent. A falvakban nincs hova visszaesni A falvakban ugyanakkor úgy tűnik, már nincs hova visszesni. Idén ugyan még 32 százalékkal csökkent az átadott lakások száma – ez is kisebb visszesés, mit a városokban –, viszont reményt adhat, hogy az idén kiadott engedélyek száma mindössze 2 százalékkal maradt el a tavalyitól. A viszonylag kis csökkenést ugyanakkor részben az magyarázza, hogy gyakorlatilag nincs hova visszaesni. A falvakban már tavaly is csak 2375 engedélyt adtak ki. Ez kevesebbet, mint ahány lakást építettek. A beruházók kihátrálnak Úgy tűnik, a beruházók is egyre kevésbé látnak fantáziát a lakáspiacban: míg egy évvel ezelőtt még a lakások felét cégek építették, addig idén az arányuk 40 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan megnőtt a természetes személyek részaránya, ami azt jelzi, hogy többen építenek maguknak lakást. A beruházók nem csak a lakáspiacról, de az egész építőiparból menekülnek: idén a legutóbbi, augusztusi adatok szerint 12,3 százalékkal zuhant a szektor teljesítménye. A bizakodásra sincs túl sok ok. Az új szerződések számának alakulása alapján nem lehet arra számítani, hogy a közeljövőben meglódulna a szektor teljesítménye: a 2011 augusztusában kötött új szerződések volumene az egy évvel ezelőttihez képest 17,2 százalékkal, a teljes szerződésállomány pedig 37 százalékkal lett alacsonyabb – ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya több mint negyven százalékkal esett vissza. Azért a barlang még távol van Bár a visszaesés drámai mértékű, és ezen nem segít sem az önkormányzatok által kivethető, akár 3 százalékos ingatlanadó tervezett jövő évi bevezetése, sem az újrainduló szocpol és a támogatott lakáshitel – mivel azokat a kormány tervei szerint is csak pár ezer család veszi igénybe –, attól azért nem kell tartanunk, hogy elfogynának a lakások. A KSH adatai alapján főként a 2000-es évek derekán tapasztalt ingatlanépítési láznak köszönhetően még mindig jóval több lakás van Magyarországon, mint a rendszerváltáskor. Az akkori 3,8 millióról mára 4,3 millióra nőtt a számuk. Ezzel párhuzamosan csökkent a zsúfoltság is, míg a rendszerváltáskor még átlagosan 2,7 ember jutott egy lakásra, addig 2011-ben már csak 2,3-an osztoznak egy lakhelyen. Hiába dönt tehát újra és újra negatív rekordokat az új lakások száma, attól még egy darabig nem kell tartanunk, hogy nem találunk magunknak eladó lakást.

« vissza az előző oldalra
6 ingatlaniroda
1729 eladó ingatlan
106 kiadó ingatlan
613 új építésű ingatlan
76 akciós banki ingatlan
Energetikai tanúsítvány